Az új nyugdíjszabályokról

2009.05.14.
Ötvenentúl.hu / MTI

Megszűnik a 13. havi nyugdíj, második, novemberben esedékes részletét már idén sem fizetik ki. A nyugdíjemelés jövőre csak az infláció ütemét követi, emelkedik a nyugdíjkorhatár, 2010-re tolódik az idei nyugdíjkorrekció, a jövő évi pedig elmarad - ezt tartalmazzák az Országgyűlés által elfogadott új nyugdíjszabályok. Idén 100 milliárdot takarít meg az állam ezekkel a lépésekkel.

A Bajnai-kormány válságkezelő programjában szereplő nyugdíjszabályokról szóló törvénymódosítást hétfőn fogadta el az Országgyűlés. A javaslatokat a Gyurcsány-kormány által februárban készített, szigorítást tartalmazó csomaghoz nyújtották be.

A számítások szerint a nyugdíjakat érintő változások idén 100, jövőre pedig több mint 280 milliárd forintos megtakarítást jelentenek a költségvetésnek. Ennek legnagyobb tétele a 13. havi nyugdíj megszüntetése, ez idén 80, jövőre pedig 160 milliárdos összeg lett volna.
A nyugdíjindexálás szabályainak megváltoztatása 2010-ben 76 milliárd forintos spórolást jelent, az idei nyugdíjkorrekció jövőre halasztása 10, a 2010-es elhagyása pedig 5 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Egyes lépésekhez nem kell törvénymódosítás, de azok is megtakarítást jelentenek: a nyugdíjminimum befagyasztása jövőre 12 milliárd, a nyugdíjkorrekció csökkentése 35 milliárd forintos állami spórolás, idén pedig még 10 milliárdot takarítanak meg a rokkantnyugdíjak szabályainak szigorításával.

Az új szabályok szerint július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét már nem folyósítják. Helyette nyugdíjprémiumot vezetnek be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget - maximum 80 ezer forintot -, ha a gazdasági növekedés legalább 7,5 százalékos. Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet.

Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor lehet ismét 50-50 százalék a nettó átlagkereset-emelkedés és az infláció aránya, ami annyit jelent, hogy a Gyurcsány-kormány által tervezetthez képest 1 százalékkal megemelték a gazdasági növekedési ütemet.
Emelkedik a nyugdíjkorhatár, évente hat hónappal; ez a lépés először az 1952-ben születetteket érinti: az irányadó korhatár tekintetében így 2014-ben kezdődne az emelés, de az előrehozott nyugdíj miatt lesznek olyanok, akiket ez a változás már 2012-től érint.

Változnak az előrehozott nyugdíj szabályai is: az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.
Ugyancsak jogosultak előrehozott nyugdíjra - amennyiben megvan a 40 év szolgálati idejük - az 1954-es nők 60 éves 183 napos korukban, az 1955-ösök 61 évesen, az 1956-osok 61 éves 183 napos korukban, az 1957-esek 62 évesen, az 1958-asok 62 éves 183 napos korukban, az 1959-esek pedig 63 éves korukban. A zárószavazás előtt az alkotmányossági problémák kiküszöbölésére elfogadott módosítás értelmében előrehozott nyugdíjra jogosultak azok a férfiak is, akik legalább 42 év szolgálati idővel rendelkeznek, és betöltötték a 60. évüket, ha 1952-ben, illetve 1953-ban születtek. Az 1954-esek 60 éves, 183 napos korukban kérhetik az előrehozott nyugdíjat.

A parlament e lépések mellett döntött arról is, hogy a 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemezik jövő évre, és elhagyják a 2010-est.